Nyugat-Európát újra szétszabdalják a határellenőrzések, míg Kelet-Európa kitart a határok szabad átjárhatósága mellett. Át is nevezhetnék Schengent Visegrád zónává.
Itt egy fordulat az európai integráció történetében. Három évtizede, a schengeni megállapodás megkötése idején Nyugat-Európa államai fogadtak örök hűséget, bizalmat és szabadon átjárható belső határokat egymásnak, míg Kelet-Európában a Vasfüggöny szigorúan őrzött kordonja és további belső, egymástól nagyon is védett határok választották szét egymástól az országokat.
Eltelt harminc év, megtörténtek a rendszerváltások, Kelet-Európa belépett az EU-ba, aztán a schengeni övezetbe. De most, 2016 márciusának elején így néz ki a schengeni zóna térképe. Már ami még maradt belőle. Schengen és közös európai megoldások melletti fogadkozások ide vagy oda, az úgynevezett ideiglenes határellenőrzések keresztül-kasul szabdalják a hatvan éve egységesülő Nyugat-Európát. Ezzel szemben Kelet-Európa lesajnált, sovinisztának, nacionalistának és bezárkózónak mondott országai tartanak még ki a határok szabad átjárhatósága mellett, Szlovéniától Észtországig, a visegrádiaktól a baltiakig.
Akár át is nevezhetnénk az egészet Visegrád zónává!
Ugyan a most látható helyzet a mai aktuálpolitikai fejlemények miatt alakult ki, de a térkép mégis pontos tükre a felborult európai viszonyoknak.
Mint a szabad európai közösség elkötelezett híve, két dolgot kívánok most. Egyrészt ne legyen ennél rosszabb állapot, ne váljanak újra valóságossá a határok Európa sokat szenvedett keleti fertályán. Másrészt pedig Nyugat-Európa országai is bízzanak újra egymásban, és váljon újra valóságossá az EU nagy tömegek számára talán egyetlen kézzelfogható, történelmi vívmánya: a belső határok felszámolása.
„Egy eldurvult világban Európa és az Egyesült Államok együtt erősebbek” – fogalmazott közös nyilatkozatában Ursula von der Leyen és Antónia Costa.
Nyilvánosan is védelmébe vette Elon Muskot az olasz miniszterelnök.
Moszkva élesen reagált Donald Trump Grönlandra és Kanadára vonatkozó igényeire.
Minden újítónak ez a sorsa akár tudományos, akár művészeti, akár politikai, akár vallási téren. Ungváry Zsolt írása.
A kormányfő ráfordult a 2026-os választásokra, folyamatosan apadó jobboldali szavazóbázisát ezzel a bejelentéssel is meg kívánja tartani.
A szakértő rámutatott, Oroszország az Egyesült Államok után Európa második legnagyobb LNG-szállítójává lépett elő, megelőzve Katart.
Bár megígérte, nem kaptunk bejelentést Magyar Pétertől, A Tisza Párt elnöke a kitoloncolt moldáv emberecsempészt azonban továbbra is képes felfedezni egy magyarországi közúti balesetben.
A németországi fizetésképtelenségi adatok drámai növekedése nemcsak az országot érinti, hanem Magyarország gazdasági helyzetére is hatással lehet.
